Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett

Garamszegi Balázs; Nagy-Khell Melinda; Farkas Máté; Nagy László

Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 2. szám / 9-16. oldal
előző | következő

Garamszegi Balázs, Nagy-Khell Melinda, Farkas Máté és Nagy László

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Garamszegi Balázs

Cím: H-9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: garamszegib[at]erti.hu

Kivonat

Az érintett erdőterületek vízellátásának javítását célzó KASZÓ-LIFE projekt monitoring feladataihoz kapcsolódóan évgyűrűelemzést folytattunk mézgás éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur) mintaterületeken. A vizsgálat elsődleges célja annak kimutatása volt, hogy a műszaki beavatkozások segítségével visszaduzzasztott és kiegyensúlyozottabb évközi menetű talajvízszint hatása miként jelenik meg a fák növekedésében, illetve, hogy az évgyűrűszélességek a megváltozott körülmények között milyen érzékenyen reagálnak egy-egy aszályosabb év időjárási szélsőségeire. Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy az éger állományok növekedése, az égeres területeken lévő magasabb talajvíztükör ellenére, jóval szorosabb összefüggést mutat a meteorológiai változókkal – elsősorban a nyári csapadékkal és relatív páratartalommal –, mint a tölgyeseké. A beavatkozások pozitív hatását mutathatja, hogy a SPEI aszályindex és a gyenge éves átmérőnövedékek által kijelölt, 2000 utáni legaszályosabb évek közül, a beavatkozásokat követő 2017. évben az érintett éger állományok növekedésének csökkenése jóval kisebb volt a kontroll parcelláéhoz képest, noha azt megelőzően minden esetben fordított tendencia mutatkozott. Ennek ellenére, ebben az évben az összes vizsgált állomány növekedésmenete nagyobb visszaesést mutatott, mint amekkorát a korábbi évek tapasztalata alapján az időjárási körülmények indokolhattak volna, ami egyben a sorozatos aszályok és a kedvezőtlen éghajlati trendek hatását jelezheti még az ezeket mérséklő beavatkozások mellett is.

Kulcsszavak: KASZÓ-LIFE, talajvíz, aszály, mézgás éger, kocsányos tölgy, évgyűrűelemzés

Hivatkozott irodalom15

1.	Árvai M., Morgós A. & Kern Z. 2018: Growth-climate relations and the enhancement of drought signals in pedunculate oak (Quercus robur L.) tree-ring chronology in Eastern Hungary. iForest-Biogeosciences and Forestry 11: 267-274. DOI: 10.3832/ifor2348-011
2.	Buras A., Schunk C., Zeiträg C., Herrmann C., Kaiser L., Lemme H., Straub C., Taeger S., Gößwein S., Klemmt H-J. & Menzel A. 2018: Are Scots pine forest edges particularly prone to drought-induced mortality? Environmental Research Letters 13: 025001. DOI: 10.1088/1748-9326/aaa0b4
3.	Čater M. & Levanič T. 2015: Physiological and growth response of Quercus robur in Slovenia. Dendrobiology 74: 3-12. DOI: 10.12657/denbio.074.001
4.	Claessens H., Oosterbaan A., Savill P. & Rondeux J. 2010: A review of the characteristics of black alder (Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) and their implications for silvicultural practices. Forestry 83: 163-175. DOI: 10.1093/forestry/cpp038
5.	DDKÖVÍZIG. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 2011: A vízvisszatartás lehetőségeinek vizsgálata a Kaszói Erdőgazdaságban. Műszaki tanulmányterv. Pécs
6.	Eötvös Cs. B. & Horváth L. 2018: A Szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. (poszter). Water in Forests. International Conference of KASZÓ-LIFE project, Kaszó, 2018. május 29-30.
7.	Garamhegyi T., Kovács J., Pongrácz R., Tanos P. & Hatvani I. G. 2018: Investigation of the climate-driven periodicity of shallow groundwater level fluctuations in a Central-Eastern European agricultural region. Hydrogeology Journal 26: 677-688. DOI: 10.1007/s10040-017-1665-2
8.	Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest
9.	Haylock M. R., Hofstra N., Klein Tank A. M. G., Klok E. J., Jones P. D. & New M. 2008: A European daily high‐resolution gridded data set of surface temperature and precipitation for 1950–2006. Journal of Geophysical Research: Atmospheres 113(D20). DOI: 10.1029/2008jd010201
10.	Laganis J., Pečkov A. & Debeljak M. 2008: Modeling radial growth increment of black alder (Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) tree. Ecological Modelling 215: 180-189. DOI: 10.1016/j.ecolmodel.2008.02.018
11.	Levanič T. 1993: Effects of hydromelioration on diameter growth and increment of black alder, ash and oak in Slovene Prekmurje. Zbornik gozdarstva in lesarstva 42: 7-65.
12.	Schneider U., Becker A., Finger P., Meyer-Christoffer A. & Ziese M. 2015: GPCC Monitoring Product: Near Real-Time Monthly Land-Surface Precipitation from Rain-Gauges based on SYNOP and CLIMAT data. DOI: 10.5676/DWD_GPCC/MP_M_V5_100
13.	Stojanović D. B., Levanič T., Matović B. & Orlović S. 2015: Growth decrease and mortality of oak floodplain forests as a response to change of water regime and climate. European Journal of Forest Research 134: 555-567. DOI: 10.1007/s10342-015-0871-5
14.	Szalai S., Auer I., Hiebl J., Milkovich J., Radim T. Stepanek P., Zahradnicek P., Bihari Z., Lakatos M., Szentimrey T., Limanowka D., Kilar P., Cheval S., Deak Gy., Mihic D., Antolovic I., Mihajlovic V., Nejedlik P., Stastny P., Mikulova K., Nabyvanets I., Skyryk O., Krakovskaya S.,Vogt J., Antofie T. & Spinoni J. 2013: Climate of the Greater Carpathian Region. Final Technical Report. Egyéb URL
15.	Vicente-Serrano S. M., Beguería S. & López-Moreno J. I. 2010: A multiscalar drought index sensitive to global warming: the standardized precipitation evapotranspiration index. Journal of climate 23: 1696-1718. DOI: 10.1175/2009jcli2909.1

Árvai M., Morgós A. & Kern Z. 2018: Growth-climate relations and the enhancement of drought signals in pedunculate oak (Quercus robur L.) tree-ring chronology in Eastern Hungary. iForest-Biogeosciences and Forestry 11: 267-274. DOI: 10.3832/ifor2348-011

Buras A., Schunk C., Zeiträg C., Herrmann C., Kaiser L., Lemme H., Straub C., Taeger S., Gößwein S., Klemmt H-J. & Menzel A. 2018: Are Scots pine forest edges particularly prone to drought-induced mortality? Environmental Research Letters 13: 025001. DOI: 10.1088/1748-9326/aaa0b4

Čater M. & Levanič T. 2015: Physiological and growth response of Quercus robur in Slovenia. Dendrobiology 74: 3-12. DOI: 10.12657/denbio.074.001

Claessens H., Oosterbaan A., Savill P. & Rondeux J. 2010: A review of the characteristics of black alder (Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) and their implications for silvicultural practices. Forestry 83: 163-175. DOI: 10.1093/forestry/cpp038

DDKÖVÍZIG. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 2011: A vízvisszatartás lehetőségeinek vizsgálata a Kaszói Erdőgazdaságban. Műszaki tanulmányterv. Pécs

Eötvös Cs. B. & Horváth L. 2018: A Szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. (poszter). Water in Forests. International Conference of KASZÓ-LIFE project, Kaszó, 2018. május 29-30.

Garamhegyi T., Kovács J., Pongrácz R., Tanos P. & Hatvani I. G. 2018: Investigation of the climate-driven periodicity of shallow groundwater level fluctuations in a Central-Eastern European agricultural region. Hydrogeology Journal 26: 677-688. DOI: 10.1007/s10040-017-1665-2

Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Haylock M. R., Hofstra N., Klein Tank A. M. G., Klok E. J., Jones P. D. & New M. 2008: A European daily high‐resolution gridded data set of surface temperature and precipitation for 1950–2006. Journal of Geophysical Research: Atmospheres 113(D20). DOI: 10.1029/2008jd010201

Laganis J., Pečkov A. & Debeljak M. 2008: Modeling radial growth increment of black alder (Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) tree. Ecological Modelling 215: 180-189. DOI: 10.1016/j.ecolmodel.2008.02.018

Levanič T. 1993: Effects of hydromelioration on diameter growth and increment of black alder, ash and oak in Slovene Prekmurje. Zbornik gozdarstva in lesarstva 42: 7-65.

Schneider U., Becker A., Finger P., Meyer-Christoffer A. & Ziese M. 2015: GPCC Monitoring Product: Near Real-Time Monthly Land-Surface Precipitation from Rain-Gauges based on SYNOP and CLIMAT data. DOI: 10.5676/DWD_GPCC/MP_M_V5_100

Stojanović D. B., Levanič T., Matović B. & Orlović S. 2015: Growth decrease and mortality of oak floodplain forests as a response to change of water regime and climate. European Journal of Forest Research 134: 555-567. DOI: 10.1007/s10342-015-0871-5

Szalai S., Auer I., Hiebl J., Milkovich J., Radim T. Stepanek P., Zahradnicek P., Bihari Z., Lakatos M., Szentimrey T., Limanowka D., Kilar P., Cheval S., Deak Gy., Mihic D., Antolovic I., Mihajlovic V., Nejedlik P., Stastny P., Mikulova K., Nabyvanets I., Skyryk O., Krakovskaya S.,Vogt J., Antofie T. & Spinoni J. 2013: Climate of the Greater Carpathian Region. Final Technical Report. Egyéb URL

Vicente-Serrano S. M., Beguería S. & López-Moreno J. I. 2010: A multiscalar drought index sensitive to global warming: the standardized precipitation evapotranspiration index. Journal of climate 23: 1696-1718. DOI: 10.1175/2009jcli2909.1

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16. DOI: 10.17164/EK.2018.017

előző | következő

8. évfolyam 2. szám,
9-16. oldal

DOI: 10.17164/EK.2018.017

Közlésre elfogadva:
2018. augusztus 10.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
2.	Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54.
3.	Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.
4.	Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.
5.	Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.
6.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
7.	Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.

Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54.

Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.

Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.

Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Garamszegi B. és Kern Z. (2016): Hazai bükkösök körlap-növekedésének trendjei a változó klíma tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 35-44.
2.	Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.
3.	Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
4.	Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

Garamszegi B. és Kern Z. (2016): Hazai bükkösök körlap-növekedésének trendjei a változó klíma tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 35-44.

Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.

Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.

Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.