Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata

Polgár András; Pécsinger Judit; Horváth Adrienn; Szakálosné Mátyás Katalin; Horváth Attila László; Rumpf János; Kovács Zoltán

Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 227-245. oldal
előző | következő

Polgár András, Pécsinger Judit, Horváth Adrienn, Szakálosné Mátyás Katalin, Horváth Attila László, Rumpf János és Kovács Zoltán

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Polgár András

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: polgar.andras[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan gazdasági tevékenység, amely jelentős mennyiségű atmoszférikus szén tartós kivonását is lehetővé teszi. Kutatásunk célja a nyersfa termékek teljes életciklusán belül rávilágítani, az erdei termelési modul hazai fahasználati szubmoduljának szénlábnyomára. A fahasználatok technológiai vonatkozásainak környezeti vizsgálata fontos kiegészítést jelenthet az eddigi klímakutatásokhoz. A fahasználat rövidfás munkarendszereinek környezeti hatásminősítését valósítottuk meg az életciklus-elemzés (LCA) módszerével. Közös funkcionális egységre vetítve az elő és véghasználatok összehasonlító környezeti LCA-ját végeztük el: bükk, tölgy, luc, akác, nemesnyár állományokban. A jellemző technológiákat szénlábnyomuk (GWP) alapján rangsoroltuk, fahasználati életút szakaszonként differenciáltan és a teljes fahasználati életciklusra vonatkozóan is. Területhasználati megközelítésben a hektáronként vett abszolút szénlábnyom (együttesen a fosszilis és biotikus eredetű) vizsgálata szerint a legjelentősebb hatással a véghasználati életútszakasz járt. A szénlábnyomhoz való hozzájárulás %-ában a véghasználatok esetén a „nemesnyár (8%) – bükk (9%) – luc (11%) – akác (35%) – tölgy (37%)” növekvő technológiai rangsort kaptuk. Az állományok rangsora az abszolút szénlábnyom alapján a teljes technológiai életciklusban a „nemesnyár (77109,06) – luc (120868,7) – bükk (165050,7) – akác (354843,2) – tölgy (439544,1)” rangsort adta (GWP 100 years: [kg CO2-Equiv.] értékek szerint). A technológiai folyamatok tisztán fosszilis eredetű szénlábnyomát illetően azonban a teljes életciklusban a „bükk (2326,0) – tölgy (7679,89) – nemesnyár (9063,94) – luc (11109,85) – akác (11206,34)” rangsor adódott (GWP 100 years: [kg CO2-Equiv.] értékek szerint). Miután megállapítottuk az egyes folyamatok klímaváltozáshoz való hozzájárulását, ökológiai kockázatbecslést kapcsoltunk hozzá. A szénmegkötési potenciál meghatározásával megállapítottuk, hogy a nyersfa termékek alacsony emissziójú nyersanyagként ítélhetők meg.

Kulcsszavak: környezeti életciklus-elemzés, szénlábnyom, fahasználati technológiák, fahasználat

Hivatkozott irodalom37

1.	Ákos L. 1964: Erdészeti, vadászati, faipari lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
2.	Ayres R.U. & Kneese A.V. 1969: Production, consumption and externalities. The American Economic Review 59(3): 282–297.
3.	Berg S. 1995: The Environmental Loads of Fossil Fuels in Swedesh Forestry – an Inventory for a LCA. In: Frühwald A. & Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry, EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 57–68.
4.	CML 2001: Guinée J.B., Gorrée M., Heijungs R., Huppes G., Kleijn R., Koning A. et al. 2002: Handbook on life cycle assessment. Operational guide to the ISO standards. I: LCA in perspective. IIa: Guide. IIb: Operational annex. III: Scientific background. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht.
5.	Czimber K. & Gálos B. 2016: A new decision support system to analyse the impacts of climate change on the Hungarian forestry and agricultural sectors. Scandinavian Journal of Forest Research 34(7): 664–673. DOI: 10.1080/02827581.2016.1212088
6.	Erkman S. 1997: Industrial ecology: an historical view. Journal of Cleaner production 5(1-2): 1–10. DOI: 10.1016/s0959-6526(97)00003-6
7.	Frieden D., Pena N. & Bird D.N. 2012: Incentives for the use of forest biomass: A comparative analysis of Kyoto Protocol accounting pre- and post- 2012. Smart Forests 4: 84–92. DOI: 10.1080/20430779.2012.723513
8.	Frühwald A. 1995: LCA – a Challange for Forestry and Forest Product Industry. In: Frühwald, A. & Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry, EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 10–11.
9.	Führer E. & Mátyás Cs. 2005: Erdőgazdálkodás és klímabizonytalanság. AGRO-21 füzetek 41: 124–128.
10.	Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A., et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
11.	Guinée J.B., Heijungs R., Huppes G., Zamagni A., Masoni P., Buonamici R., et al. 2010: Life Cycle Assessment: Past, Present and Future. Environmental Science & Technology 45(1): 90–96.
12.	Hall C., Lavine M. & Sloane J. 1979: Efficiency of energy delivery systems: I. An economic and energy analysis. Environmental Management 3(6): 493–504. DOI: 10.1007/bf01866318
13.	Heinimann H.R. 2012: Life Cycle Assessment (LCA) in Forestry – State and Perspectives. Croatian Journal of Forest Engineering 33(2): 357–372.
14.	Heinimann H.R. & Maeda-Inaba S. 2004: Environmental Performance Indicators EPIs for Forest Roads Network Systems. In: Heidin I.D. & Krag R. (eds): 2004 International Mountain Logging Conference. A Joint FERIC, UBC and IUFRO d3 conference, published on CD. Forest Engineering Research Institute of Canada, Vancouver, BC, Canada, 1–13.
15.	Horváth A., Bene Zs. & Bidló A. 2017: Talaj szerves szénkészletének felmérése néhány cser-, kocsánytalan tölgyes és bükkös állományban. In: BidIó A. & Facskó F. (eds): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar V. Kari Tudományos Konferencia. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 16–20.
16.	Kim S., Han S.H., Lee J., Kim C., Lee S-T. & Son Y. 2016: Impact of thinning on carbon storage of dead organic matter across larch and oak stands in South Korea. iForest Biogeosciences and Forestry 9: 593–598. DOI: 10.3832/ifor1776-008
17.	Klein D., Wolf C., Schulz C. & Weber-Blaschke G. 2015: 20 years of life cycle assessment (LCA) in the forestry sector: state of the art and a methodical proposal for the LCA of forest production. The International Journal of Life Cycle Assessment 20(4): 556–575. DOI: 10.1007/s11367-015-0847-1
18.	Mátyás Cs. 2006: Erdők a globális és hazai szénforgalomban. In: Szulcsán G. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület, Szeged, 5–13.
19.	Móricz N., Rasztovits E., Gálos B., Berki I., Eredics A. & Loibl W. 2013: Modeling the Potential Distribution of Three Climate Zonal Tree Species for Present and Future Climate in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 9: 85–96. DOI: 10.2478/aslh-2013-0007
20.	ISO (2006a). ISO 14040:2006. Environmental management. Life cycle assessment. Principles and framework (ISO 14040:2006), International Organization for Standardization, Geneva, Switzerland.
21.	ISO (2006b). ISO 14044:2006. Environmental management. Life cycle assessment. Requirements and guidelines (ISO 14044:2006), International Organization for Standardization, Geneva, Switzerland.
22.	Nakicenovic N. & Swart R. 2000: Special Report on Emissions Scenarios: A Special Report of Working Group III of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, New York, NY, USA.
23.	Odum H.T., Kemp W., Sell M., Boynton W. & Lehman M. 1977: Energy analysis and the coupling of man and estuaries. Environmental Management 1(4): 297–315.
24.	Pájer J. 1998: Környezeti hatásvizsgálatok. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
25.	Polgár A. 2012: Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerekben. Doktori disszertáció, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
26.	Rumpf J., Horváth A.L., Major T. & Szakálosné Mátyás K. 2016: Erdőhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
27.	Sandin G., Peters G.M. & Svanström M. 2016: Life Cycle Assessment of Forest Products: Challenges and Solutions. Life Cycle Assessment of Forest Products. In: Life Cycle Assessment of Forest Products. SpringerBriefs in Molecular Science. Springer, Cham, 25–67. DOI: 10.1007/978-3-319-44027-9_4
28.	Simon B. 2012: A rendszerhatárok és a hatásvizsgálati módszer megválasztásának szerepe az LCA eredményében – az elektromos-energia előállítás példáján keresztül. Eco-matrix 2012(1-2): 11–24.
29.	Sundberg U. 1982: A study on cost of machine use in forestry – Proposing fuel consumption as cost determinant. The Swedesh University of Agricultural Sciences. Department of Operational Efficiency. Report No. 142.
30.	Sundberg U. & Svanqvist N. 1987: Fuel consumption as indicator of the economics os mechanization. Scandinavian Journal of Forest Research 2(1-4): 389–398. DOI: 10.1080/02827588709382477
31.	Tellnes L.G.F., Ganne-Chedeville C., Dias A., Dolezal F., Hill C. & Zea Escamilla E. 2017: Comparative assessment for biogenic carbon accounting methods in carbon footprint of products: a review study for construction materials based on forest products. iForest Biogeosciences and Forestry 10: 815–823. DOI: 10.3832/ifor2386-010
32.	Thoroe C. & Schweinle J. 1995: Life Cycle Analysis in Forestry. In Frühwald A., Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry. EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 15–16.
33.	USEPA 1998: Guidelines for Ecological Risk Assessment U.S. Environmental Protecion Agency. Risk Assessment Forum, Washington D.C. 2–19.
34.	Vadász E. 1924: A szén és petróleum múltja és jövője. Athenaeum Kiadó, Budapest.
35.	Buzás Z. 2005: Buzás Zoltán számítása az Sz. közelében lévő Mátrakeresztes erdőtag CO2 lekötésének évi értékére. (letöltve: 2017. december 27.) Egyéb URL
36.	Cseh G. 1999: Az ipari kockázatok értékelésének és hatósági szabályozásának elvei és terminológiája. [Átdolgozott változat: CD Cégbiztonság, 2004. II. n.év, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004.] Egyéb URL
37.	NÉBIH fakitermelési adatközlés 2016: A 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelettel elrendelt 2016. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1254 számú adatgyűjtése. Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről a 2016. évben (országos összesítő): 15. (letöltve: 2018. május 9.) Egyéb URL

Ákos L. 1964: Erdészeti, vadászati, faipari lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Ayres R.U. & Kneese A.V. 1969: Production, consumption and externalities. The American Economic Review 59(3): 282–297.

Berg S. 1995: The Environmental Loads of Fossil Fuels in Swedesh Forestry – an Inventory for a LCA. In: Frühwald A. & Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry, EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 57–68.

CML 2001: Guinée J.B., Gorrée M., Heijungs R., Huppes G., Kleijn R., Koning A. et al. 2002: Handbook on life cycle assessment. Operational guide to the ISO standards. I: LCA in perspective. IIa: Guide. IIb: Operational annex. III: Scientific background. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht.

Czimber K. & Gálos B. 2016: A new decision support system to analyse the impacts of climate change on the Hungarian forestry and agricultural sectors. Scandinavian Journal of Forest Research 34(7): 664–673. DOI: 10.1080/02827581.2016.1212088

Erkman S. 1997: Industrial ecology: an historical view. Journal of Cleaner production 5(1-2): 1–10. DOI: 10.1016/s0959-6526(97)00003-6

Frieden D., Pena N. & Bird D.N. 2012: Incentives for the use of forest biomass: A comparative analysis of Kyoto Protocol accounting pre- and post- 2012. Smart Forests 4: 84–92. DOI: 10.1080/20430779.2012.723513

Frühwald A. 1995: LCA – a Challange for Forestry and Forest Product Industry. In: Frühwald, A. & Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry, EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 10–11.

Führer E. & Mátyás Cs. 2005: Erdőgazdálkodás és klímabizonytalanság. AGRO-21 füzetek 41: 124–128.

Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A., et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.

Guinée J.B., Heijungs R., Huppes G., Zamagni A., Masoni P., Buonamici R., et al. 2010: Life Cycle Assessment: Past, Present and Future. Environmental Science & Technology 45(1): 90–96.

Hall C., Lavine M. & Sloane J. 1979: Efficiency of energy delivery systems: I. An economic and energy analysis. Environmental Management 3(6): 493–504. DOI: 10.1007/bf01866318

Heinimann H.R. 2012: Life Cycle Assessment (LCA) in Forestry – State and Perspectives. Croatian Journal of Forest Engineering 33(2): 357–372.

Heinimann H.R. & Maeda-Inaba S. 2004: Environmental Performance Indicators EPIs for Forest Roads Network Systems. In: Heidin I.D. & Krag R. (eds): 2004 International Mountain Logging Conference. A Joint FERIC, UBC and IUFRO d3 conference, published on CD. Forest Engineering Research Institute of Canada, Vancouver, BC, Canada, 1–13.

Horváth A., Bene Zs. & Bidló A. 2017: Talaj szerves szénkészletének felmérése néhány cser-, kocsánytalan tölgyes és bükkös állományban. In: BidIó A. & Facskó F. (eds): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar V. Kari Tudományos Konferencia. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 16–20.

Kim S., Han S.H., Lee J., Kim C., Lee S-T. & Son Y. 2016: Impact of thinning on carbon storage of dead organic matter across larch and oak stands in South Korea. iForest Biogeosciences and Forestry 9: 593–598. DOI: 10.3832/ifor1776-008

Klein D., Wolf C., Schulz C. & Weber-Blaschke G. 2015: 20 years of life cycle assessment (LCA) in the forestry sector: state of the art and a methodical proposal for the LCA of forest production. The International Journal of Life Cycle Assessment 20(4): 556–575. DOI: 10.1007/s11367-015-0847-1

Mátyás Cs. 2006: Erdők a globális és hazai szénforgalomban. In: Szulcsán G. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület, Szeged, 5–13.

Móricz N., Rasztovits E., Gálos B., Berki I., Eredics A. & Loibl W. 2013: Modeling the Potential Distribution of Three Climate Zonal Tree Species for Present and Future Climate in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 9: 85–96. DOI: 10.2478/aslh-2013-0007

ISO (2006a). ISO 14040:2006. Environmental management. Life cycle assessment. Principles and framework (ISO 14040:2006), International Organization for Standardization, Geneva, Switzerland.

ISO (2006b). ISO 14044:2006. Environmental management. Life cycle assessment. Requirements and guidelines (ISO 14044:2006), International Organization for Standardization, Geneva, Switzerland.

Nakicenovic N. & Swart R. 2000: Special Report on Emissions Scenarios: A Special Report of Working Group III of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, New York, NY, USA.

Odum H.T., Kemp W., Sell M., Boynton W. & Lehman M. 1977: Energy analysis and the coupling of man and estuaries. Environmental Management 1(4): 297–315.

Pájer J. 1998: Környezeti hatásvizsgálatok. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Polgár A. 2012: Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerekben. Doktori disszertáció, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Rumpf J., Horváth A.L., Major T. & Szakálosné Mátyás K. 2016: Erdőhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Sandin G., Peters G.M. & Svanström M. 2016: Life Cycle Assessment of Forest Products: Challenges and Solutions. Life Cycle Assessment of Forest Products. In: Life Cycle Assessment of Forest Products. SpringerBriefs in Molecular Science. Springer, Cham, 25–67. DOI: 10.1007/978-3-319-44027-9_4

Simon B. 2012: A rendszerhatárok és a hatásvizsgálati módszer megválasztásának szerepe az LCA eredményében – az elektromos-energia előállítás példáján keresztül. Eco-matrix 2012(1-2): 11–24.

Sundberg U. 1982: A study on cost of machine use in forestry – Proposing fuel consumption as cost determinant. The Swedesh University of Agricultural Sciences. Department of Operational Efficiency. Report No. 142.

Sundberg U. & Svanqvist N. 1987: Fuel consumption as indicator of the economics os mechanization. Scandinavian Journal of Forest Research 2(1-4): 389–398. DOI: 10.1080/02827588709382477

Tellnes L.G.F., Ganne-Chedeville C., Dias A., Dolezal F., Hill C. & Zea Escamilla E. 2017: Comparative assessment for biogenic carbon accounting methods in carbon footprint of products: a review study for construction materials based on forest products. iForest Biogeosciences and Forestry 10: 815–823. DOI: 10.3832/ifor2386-010

Thoroe C. & Schweinle J. 1995: Life Cycle Analysis in Forestry. In Frühwald A., Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry. EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 15–16.

USEPA 1998: Guidelines for Ecological Risk Assessment U.S. Environmental Protecion Agency. Risk Assessment Forum, Washington D.C. 2–19.

Vadász E. 1924: A szén és petróleum múltja és jövője. Athenaeum Kiadó, Budapest.

Buzás Z. 2005: Buzás Zoltán számítása az Sz. közelében lévő Mátrakeresztes erdőtag CO2 lekötésének évi értékére. (letöltve: 2017. december 27.) Egyéb URL

Cseh G. 1999: Az ipari kockázatok értékelésének és hatósági szabályozásának elvei és terminológiája. [Átdolgozott változat: CD Cégbiztonság, 2004. II. n.év, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004.] Egyéb URL

NÉBIH fakitermelési adatközlés 2016: A 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelettel elrendelt 2016. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1254 számú adatgyűjtése. Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről a 2016. évben (országos összesítő): 15. (letöltve: 2018. május 9.) Egyéb URL

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Polgár A., Pécsinger J., Horváth A., Szakálosné M. K., Horváth A. L., Rumpf J. és Kovács Z. (2018): Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 227-245. DOI: 10.17164/EK.2018.014

előző | következő

8. évfolyam 1. szám,
227-245. oldal

DOI: 10.17164/EK.2018.014

Közlésre elfogadva:
2018. június 1.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.
2.	Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53.
3.	Rumpf J., Horváth A. L. és Szakálosné M. K. (2015): Egyes fák és faállományok minőségi osztályai és fahasználati árbevételi kategóriái. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 21-41.
4.	Horváth A. L., Szakálosné M. K. és Horváth B. (2013): Fakitermelés lombos állományokban többműveletes fakitermelő gépek alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 97-110.
5.	Szakálosné M. K., Horváth A. L. és Major T. (2012): Fahasználati munkarendszerek a XXI. században. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 135-149.

Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.

Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53.

Rumpf J., Horváth A. L. és Szakálosné M. K. (2015): Egyes fák és faállományok minőségi osztályai és fahasználati árbevételi kategóriái. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 21-41.

Horváth A. L., Szakálosné M. K. és Horváth B. (2013): Fakitermelés lombos állományokban többműveletes fakitermelő gépek alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 97-110.

Szakálosné M. K., Horváth A. L. és Major T. (2012): Fahasználati munkarendszerek a XXI. században. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 135-149.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
2.	Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.
3.	Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
4.	Major T., Szakálosné M. K. és Horváth A. L. (2012): A gépesítést befolyásoló talajellenállás meghatározása erdővel borított területen „3T System” rétegindikátorral. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 123-134.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.

Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.

Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.

Major T., Szakálosné M. K. és Horváth A. L. (2012): A gépesítést befolyásoló talajellenállás meghatározása erdővel borított területen „3T System” rétegindikátorral. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 123-134.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.