Forest yield function and table of beech (Fagus sylvatica) stands by the FRI's long duration research network database

Kollár Tamás

Bulletin of Forestry Science / Volume 12 / Issue 1 / Pages 5-29
| next article

Forest yield function and table of beech (Fagus sylvatica) stands by the FRI's long duration research network database

Tamás Kollár

Correspondence

Correspondence: Kollár Tamás

Postal address: 9600 Sárvár, Várkerület 30/A

e-mail: kollar.tamas[at]uni-sopron.hu

Abstract

Yield table of beech by the Forest Research Institute’s long duration research network was publicised in 1968, and later in 1983. Since then, a great amount of data was accumulated from the University of Sopron – Forest Research Institute’s (UOS-FRI) long duration forest yield and silvicultural research network by continuous recordings. From that database new yield functions and yield tables were made in favour of more accurate estimation of beech yield. 1542 digitalised records from 337 parcels were processed, from those great differences were noticed compared to the previous tables. Besides making the traditional yield table, the methods of calculations were given in detail, from which a forest stand’s individual growth trends can be calculated. The tables were made for 100% beech mixture ratio, closure and density.

Keywords: beech, yield table, increment, long duration research network, database

References13

1.	Béky A., Bondor A., Gabnai E., Hajdú G., Halupa L., Kiss R., Mendlik G., Rédei K., Solymos R. & Veperdi G. 1993: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérletek létesítésének, felvételének és fenntartásának továbbfejlesztett irányelvei. Erdészeti Kutatások 1990-91. 82-83./II.: 197-213.
2.	Birck O., Kiss R, Márkus L., Solymos R. & Tallós P. 1962: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek kitűzésének, felvételezésének és fenntartásának irányelvei. Erdészeti kutatások 58 (1-3): 217-259.
3.	Bondor A. 1986: A bükk. Budapest: Akadémiai Kiadó.
4.	Horváth L., Illés G., Koltay A., Manninger M., Sitkey J.& Tobisch T. 2009. EVH II. szint, intenzív monitoring. In: Kolozs L. (ed.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer. Budapest: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság, 27-55.
5.	Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11. (1-2): 1-20. DOI: 10.17164/EK.2021.006
6.	Mendlik G. 1983: Bükk fatermési tábla. Erdészeti kutatások 75: 189-198.
7.	Mendlik G. & Birck O. 1968: Bükköseink fatermési vizsgálata. Erdészeti kutatások 64. (1-3): 31-49.
8.	Microsoft, Corp. 2010: Microsoft Office Profesional Plus.
9.	NFK - E F 2020: Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2019, Budapest: Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály.
10.	Sopp L., Adorján J., Béky A., Birck O., Faragó S., Fogarasi D., Harkay L., Kiss R., Kovács F., Márkus L., Mendlik G., Palotás F., Solymos R., Szodfridt I. & Tuskó L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok fatermési táblákkal, második, átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
11.	Somogyi Z. 1989. A változatosság, mint a természet egyik legfontosabb jelensége: gondolatok a fatermési táblák és függvények alkalmazásához. Az erdő XXXVIII (5): 214-218. full text
12.	StatSoft Inc. 2011: STATISTICA (data analysis software system), version 10. www.statsoft.com.
13.	Veperdi G. 2005: Faterméstan gyakorlati feladatok. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem.

Béky A., Bondor A., Gabnai E., Hajdú G., Halupa L., Kiss R., Mendlik G., Rédei K., Solymos R. & Veperdi G. 1993: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérletek létesítésének, felvételének és fenntartásának továbbfejlesztett irányelvei. Erdészeti Kutatások 1990-91. 82-83./II.: 197-213.

Birck O., Kiss R, Márkus L., Solymos R. & Tallós P. 1962: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek kitűzésének, felvételezésének és fenntartásának irányelvei. Erdészeti kutatások 58 (1-3): 217-259.

Bondor A. 1986: A bükk. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Horváth L., Illés G., Koltay A., Manninger M., Sitkey J.& Tobisch T. 2009. EVH II. szint, intenzív monitoring. In: Kolozs L. (ed.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer. Budapest: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság, 27-55.

Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11. (1-2): 1-20. DOI: 10.17164/EK.2021.006

Mendlik G. 1983: Bükk fatermési tábla. Erdészeti kutatások 75: 189-198.

Mendlik G. & Birck O. 1968: Bükköseink fatermési vizsgálata. Erdészeti kutatások 64. (1-3): 31-49.

Microsoft, Corp. 2010: Microsoft Office Profesional Plus.

NFK - E F 2020: Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2019, Budapest: Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály.

Sopp L., Adorján J., Béky A., Birck O., Faragó S., Fogarasi D., Harkay L., Kiss R., Kovács F., Márkus L., Mendlik G., Palotás F., Solymos R., Szodfridt I. & Tuskó L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok fatermési táblákkal, második, átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó.

Somogyi Z. 1989. A változatosság, mint a természet egyik legfontosabb jelensége: gondolatok a fatermési táblák és függvények alkalmazásához. Az erdő XXXVIII (5): 214-218. full text

StatSoft Inc. 2011: STATISTICA (data analysis software system), version 10. www.statsoft.com.

Veperdi G. 2005: Faterméstan gyakorlati feladatok. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem.

Open Acces

For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

Cite this article as:

Kollár, T. (2022): Forest yield function and table of beech (Fagus sylvatica) stands by the FRI's long duration research network database. Bulletin of Forestry Science, 12(1): 5-29. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2022.01

| next article

Volume 12, Issue 1
Pages: 5-29

DOI: 10.17164/EK.2022.01

First published:
10 July 2022

More articles
by this authors

Related content in the Bulletin of Forestry Science*

1.	Kollár, T. (2023): Forest yield function and table of turkey oak (Quercus cerris) stands by the fri’s long duration research network database. Bulletin of Forestry Science, 13(2): 77-101.
2.	Kollár, T. & Borovics, A. (2021): The updated methodological directives of data processing and maintainance of the hungarian long term forestry experimental network, and its most important results. Bulletin of Forestry Science, 11(2): 95-114.
3.	Veperdi, G. (2014): Determination of site quality index based on the mean annual increment of the growing stock at or near the rotation age. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 101-107.
4.	Illés, G., Kollár, T., Veperdi, G. & Führer, E. (2014): Forests’ yield and height growth dependence on site conditions in County Zala Hungary. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 77-89.
5.	Rédei, K., Rásó, J., Keserű, Zs. & Juhász, J. (2014): Yield of black locust (Robinia pseudoacacia) stands mixed with grey poplar (Populus × canescens): a case study. Bulletin of Forestry Science, 4(1): 63-72.
6.	Peszlen, R. J. & Veperdi, G. (2012): Modification of the silver lime yield table. Bulletin of Forestry Science, 2(1): 73-80.
7.	Rédei, K., Csiha, I., Keserű, Zs., Kamandiné, V. Á. & Rásó, J. (2011): Local yield tables for black locust at Nyírség. Bulletin of Forestry Science, 1(1): 115-124.
8.	Führer, E., Marosi, Gy., Jagodics, A. & Juhász, I. (2011): A possible effect of climate change in forest management. Bulletin of Forestry Science, 1(1): 17-28.

Kollár, T. (2023): Forest yield function and table of turkey oak (Quercus cerris) stands by the fri’s long duration research network database. Bulletin of Forestry Science, 13(2): 77-101.

Kollár, T. & Borovics, A. (2021): The updated methodological directives of data processing and maintainance of the hungarian long term forestry experimental network, and its most important results. Bulletin of Forestry Science, 11(2): 95-114.

Veperdi, G. (2014): Determination of site quality index based on the mean annual increment of the growing stock at or near the rotation age. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 101-107.

Illés, G., Kollár, T., Veperdi, G. & Führer, E. (2014): Forests’ yield and height growth dependence on site conditions in County Zala Hungary. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 77-89.

Rédei, K., Rásó, J., Keserű, Zs. & Juhász, J. (2014): Yield of black locust (Robinia pseudoacacia) stands mixed with grey poplar (Populus × canescens): a case study. Bulletin of Forestry Science, 4(1): 63-72.

Peszlen, R. J. & Veperdi, G. (2012): Modification of the silver lime yield table. Bulletin of Forestry Science, 2(1): 73-80.

Rédei, K., Csiha, I., Keserű, Zs., Kamandiné, V. Á. & Rásó, J. (2011): Local yield tables for black locust at Nyírség. Bulletin of Forestry Science, 1(1): 115-124.

Führer, E., Marosi, Gy., Jagodics, A. & Juhász, I. (2011): A possible effect of climate change in forest management. Bulletin of Forestry Science, 1(1): 17-28.

More articles by this authors in the Bulletin of Forestry Science

1.	Kollár, T. (2013): Determining gap size with the aid of hemispherical photography. Bulletin of Forestry Science, 3(1): 71-78.

Kollár, T. (2013): Determining gap size with the aid of hemispherical photography. Bulletin of Forestry Science, 3(1): 71-78.

* Automatically generated recommendations based on the occurrence of keywords given by authors in the titles and abstracts of other articles. For more detailed search please use the manual search.