Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken

Rédei Károly; Csiha Imre; Keserű Zsolt; Rásó János; Kamandiné Végh Ágnes

Erdészettudományi Közlemények / 3. évfolyam / 1. szám / 89-95. oldal
előző | következő

Rédei Károly, Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János és Kamandiné Végh Ágnes

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Rédei Károly

Cím: H-4150 Püspökladány, Farkassziget 3.

e-mail cím: redei.karoly[at]t-online.hu

Kivonat

Magyarországon az akác (Robinia pseudoacacia) az egyik legfontosabb állományalkotó egzóta fafaj. Jelentősége sok más országban is növekszik. Új szelekciós program eredményeként nyolc akácklónt állítottunk elő klónkísérletek és magtermesztő ültetvények létesítése céljából. A tanulmányban mikroszaporítással előállított akácklónok fiatalkori növekedését és törzsminőségét vizsgáltuk két klónkísérletben homoki termőhelyeken. Tízéves korban az ‘MB17D3/4’, az ’MB17D3/10’, valamint a ‘PV 201E2/4’ jelű klónok bizonyultak a legígéretesebbeknek a minőségi fatermesztés számára. A szövettenyésztéses szaporítási eljárás megfelelő eszköznek tekinthető kiváló minőségű egyedek klónos elszaporítására, új távlatokat nyitva a kiválasztott genotípusok gyors és tömeges klónozására.

Kulcsszavak: akácklónok, mikroszaporítás, homoki termőhely

Hivatkozott irodalom12

1.	Balla, I. and Vértesy, J. 1985: Experiences and problems related to the micropropagation of black locust. In: In Vitro Problems Related to Mass propagation of Horticultural Plants. Symposium, Book of Abstracts II., Gembloux, Belgium.
2.	Balla, I.; Vértesy, J.; Köves-Pécsi, K.; Vörös, I.; Osváth-Bujtás, Z. and Bíró, B. 1998: Acclimation results of micropropagated black locust (Robinia pseudoacacia L.) improved by symbiotic microorganism. Plant Cell Tissue Organ Culture, 52: 113–115.
3.	Chalupa, V. 1992: Tissue Culture Propagation of Black Locust. Proceedings of the International Conference on Black Locust: Biology, Culture and Utilization. Michigan State University, 115–125.
4.	Führer, E. and Rédei, K. 2003: The role of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in the Great Hungarian Plain. Proceedings of Scientific Papers, 2. Sofia. 67–73.
5.	Keresztesi, B. (ed.) 1988: The Black Locust. Academic Publishing House. Budapest.
6.	Rédei, K.; Osváth-Bujtás, Z. and Balla, I. 2002: Clonal approaches to growing black locust (Robinia pseudoacacia) in Hungary: a review. Forestry, 75(5): 547–552. DOI: 10.1093/forestry/75.5.547
7.	Rédei, K. (ed.) 2003: Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Growing in Hungary. Publications of the Hungarian Forest Research Institute, Budapest. 76 p.
8.	Rédei K.; Csiha I. és Keserű Zs. 2010: A mikroszaporítás alkalmazási lehetőségei a szelekciós akácnemesítésben. Erdészeti Lapok, 145(11): 382–383. Teljes szöveg
9.	Rédei, K.; Keserű, Zs. és Rásó, J. 2013. Early evaluation of micropropagated black locust (Robinia pseudoacacia L.) clones in Hungary. Forest Science and Practice, 15(1): 81–84. DOI: 10.1007/s11632-013-0108-y
10.	Sopp L. 1974: Fatömeg-számítási táblázatok, fatermési táblákkal. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
11.	Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
12.	Van Laar, A. and Akca, A. 2007. Forest Mensuration. Springer. Dordrecht. DOI: 10.1007/978-1-4020-5991-9

Balla, I. and Vértesy, J. 1985: Experiences and problems related to the micropropagation of black locust. In: In Vitro Problems Related to Mass propagation of Horticultural Plants. Symposium, Book of Abstracts II., Gembloux, Belgium.

Balla, I.; Vértesy, J.; Köves-Pécsi, K.; Vörös, I.; Osváth-Bujtás, Z. and Bíró, B. 1998: Acclimation results of micropropagated black locust (Robinia pseudoacacia L.) improved by symbiotic microorganism. Plant Cell Tissue Organ Culture, 52: 113–115.

Chalupa, V. 1992: Tissue Culture Propagation of Black Locust. Proceedings of the International Conference on Black Locust: Biology, Culture and Utilization. Michigan State University, 115–125.

Führer, E. and Rédei, K. 2003: The role of black locust (Robinia pseudoacacia L.) in the Great Hungarian Plain. Proceedings of Scientific Papers, 2. Sofia. 67–73.

Keresztesi, B. (ed.) 1988: The Black Locust. Academic Publishing House. Budapest.

Rédei, K.; Osváth-Bujtás, Z. and Balla, I. 2002: Clonal approaches to growing black locust (Robinia pseudoacacia) in Hungary: a review. Forestry, 75(5): 547–552. DOI: 10.1093/forestry/75.5.547

Rédei, K. (ed.) 2003: Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Growing in Hungary. Publications of the Hungarian Forest Research Institute, Budapest. 76 p.

Rédei K.; Csiha I. és Keserű Zs. 2010: A mikroszaporítás alkalmazási lehetőségei a szelekciós akácnemesítésben. Erdészeti Lapok, 145(11): 382–383. Teljes szöveg

Rédei, K.; Keserű, Zs. és Rásó, J. 2013. Early evaluation of micropropagated black locust (Robinia pseudoacacia L.) clones in Hungary. Forest Science and Practice, 15(1): 81–84. DOI: 10.1007/s11632-013-0108-y

Sopp L. 1974: Fatömeg-számítási táblázatok, fatermési táblákkal. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Van Laar, A. and Akca, A. 2007. Forest Mensuration. Springer. Dordrecht. DOI: 10.1007/978-1-4020-5991-9

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

előző | következő

3. évfolyam 1. szám,
89-95. oldal

Közlésre elfogadva:
2013. június 28.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42.
2.	Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53.
3.	Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II. (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.
4.	Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.
5.	Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.
6.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
7.	Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
8.	Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
9.	Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
10.	Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.
11.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.

Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42.

Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53.

Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
(Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.

Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.

Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.

Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.
2.	Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.
3.	Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.

Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.

Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.

Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.