Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben

Andrési Dániel

Erdészettudományi Közlemények / 3. évfolyam / 1. szám / 195-204. oldal
előző | következő

Andrési Dániel

Kapcsolat a szerzővel

Levelező szerző: Andrési Dániel

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: andresi.daniel[at]gmail.com

Kivonat

Az ásotthalmi Tanulmányi erdőben két felvételi évben (2011-2012) öt mintaterület – ebből két kultúrfenyves, két kocsányos tölgyes és egy szürke nyáras – madártársulásainak vizsgálata folyt. A madárközösségek felvétele kvadrát módszerrel történt. A felmérések során összesen 34 faj 735 egyede fordult elő. A terepi adatgyűjtéseket követően különféle ökológiai módszerek (diverzitásszámítás, kiegyenlítettség meghatározása, Jaccard-féle fajazonossági index, Jaccard-féle fajazonossági indexen alapuló klaszter-analízis) segítségével hasonlítottuk össze az egyes biocönózisokat. Ezek alapján a fajszám, a denzitás és a diverzitás mind a két vizsgálati évben a tölgyes kvadrátokban volt a legnagyobb. A fajazonosság is a két tölgyes között volt a legmagasabb, míg a tölgyes és a fenyves kvadrátok között a legkisebb. A klaszter-analízis dendrogramjában jól elkülönül a lombos állományok madárközössége a fenyves kvadrátoktól. Valamennyi mintaterületen egyenletes volt az egyes szinteken költő madarak közül a terricol és a fruticikol fajok eloszlása. A dendrikol és az arborikol fajok aránya a tölgyes kvadrátokban volt magasabb.

Kulcsszavak: kultúrfenyvesek, tölgyesek, fészkelő madárközösségek

Hivatkozott irodalom28

1.	Andrési D. 2012: Az ásotthalmi Tanulmányi erdő madárvilága. Diplomamunka, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 56 pp.
2.	Andrési P. 2002: Az ásotthalmi Tanulmányi erdő madárvilága. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola, Ásotthalom, 34 pp.
3.	Bartha D. 2001: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. WWF-füzetek, 18: Budapest, 25–26.
4.	Győry J. 1964: Néhány kocsánytalantölgyerdő-típus madártani vizsgálata. Doktori értekezés, Budapest, 141 pp.
5.	Haraszthy L. (szerk.) 1998: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 pp.
6.	Kárpáti L. 1973: A Sopron környéki kocsánytalan tölgyesek madárvilágának vizsgálata. Diplomamunka, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 73 pp.
7.	Kárpáti L. 1982: A Fertő-táj madárvilágának ökológiai vizsgálata. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1982(1): 111–203.
8.	Korolkova, G.E. 1963: Vlijanie ptic na tshislennost vrednih nasekomih (poisledovanijam v lesostepnih dubravah). Moszkva, 126 pp.
9.	Körmöczi L. 1994: Ökológiai módszerek. JATEPress, Szeged, 23–33.
10.	Legány A. 1973: Nemesnyárasok (Populeto cultum) ornitológiai problémái. Aquila, 76–77: 65–71. Teljes szöveg
11.	Legány A. 1977: A fészkelő madárközösségek szerepe a Felső-Tisza árterének biotópjaiban. Kandidátusi értekezés tézisei, Tiszavasvári, 14 pp.
12.	Legány A. 1985: Magyarország madarainak faunaelemenkénti megoszlása. Puszta, 3 (12): 133–144.
13.	Legány A. 2001: Revízió és kiegészítés Magyarország madarainak faunaelemenkénti megoszlásához. Természettudományi Közlemények, 1(1): 125–138.
14.	MacArthur, R.H. and MacArthur, J.W. 1961: On bird species diversity. Ecology, 42 (3): 594–598. DOI: 10.2307/1932254
15.	Magyar L. 1980: Az Ásotthalmi-homokerdő. 258. In: Marián M. (szerk.): A Dél-Alföld madárvilága. Szeged.
16.	Marián M. (szerk.) 1980: A Dél-Alföld madárvilága. Szeged, 15–22.
17.	Mihály L. 1982: Ásotthalom és környéke madárfaunisztikai ponttérképe. Kézirat, MME Monitoring Központ, Nyíregyháza, 4 pp.
18.	MME Nomenclator Bizottság 2008: Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator Avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 278 pp.
19.	Molnár Gy. 1998: Dél-alföldi tölgyizolátumok madártani vizsgálata. Aquila, 103–104: 87–93. Teljes szöveg
20.	Moskát Cs. 1988: Diverzitás és rarefaction. Aquila, 95: 97–103. Teljes szöveg
21.	Pielou, E. C. 1966: The measurement of diversity in different types of biological collection. Journal of Theoretical Biology 13: 131–144. DOI: 10.1016/0022-5193(66)90013-0
22.	Sasvári L. 1986: Madárökológia I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 166 pp.
23.	Shannon, C.E. and Weaver, W. 1949: The mathematical theory of communication. Urbana, Illinois, Univ. Illinois Press.
24.	Turček, F.J. 1954: Adatok az erdő madárpopulációjának funkciójához a biocönológia és erdőgazdaság szempontjából. Aquila, 55–58: 51–53. Teljes szöveg
25.	Waliczky Z. 1987: A Pusztavacs környéki akácosok madárökológiai vizsgálata. Diplomaterv, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 5–16.
26.	Winkler D. 2005: Ecological Succession of Breeding Bird Communities in Deciduous and Coniferous Forests in the Sopron Mountains, Hungary. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 1: 49–58. Teljes szöveg
27.	Winkler D. 2008: Fészkelő madárközösségek szukcessziójának vizsgálata a Soproni-hegységben. Magyar Apróvad Közlemények, 10: 147–220.
28.	Winkler, D. and Erdő, Á. 2012: A comparative study of breeding bird communities in representative habitats of the Sárosfő Nature Reserve area. Natura Somogyiensis, 22: 213–222.

Andrési D. 2012: Az ásotthalmi Tanulmányi erdő madárvilága. Diplomamunka, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 56 pp.

Andrési P. 2002: Az ásotthalmi Tanulmányi erdő madárvilága. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola, Ásotthalom, 34 pp.

Bartha D. 2001: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. WWF-füzetek, 18: Budapest, 25–26.

Győry J. 1964: Néhány kocsánytalantölgyerdő-típus madártani vizsgálata. Doktori értekezés, Budapest, 141 pp.

Haraszthy L. (szerk.) 1998: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 pp.

Kárpáti L. 1973: A Sopron környéki kocsánytalan tölgyesek madárvilágának vizsgálata. Diplomamunka, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 73 pp.

Kárpáti L. 1982: A Fertő-táj madárvilágának ökológiai vizsgálata. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1982(1): 111–203.

Korolkova, G.E. 1963: Vlijanie ptic na tshislennost vrednih nasekomih (poisledovanijam v lesostepnih dubravah). Moszkva, 126 pp.

Körmöczi L. 1994: Ökológiai módszerek. JATEPress, Szeged, 23–33.

Legány A. 1973: Nemesnyárasok (Populeto cultum) ornitológiai problémái. Aquila, 76–77: 65–71. Teljes szöveg

Legány A. 1977: A fészkelő madárközösségek szerepe a Felső-Tisza árterének biotópjaiban. Kandidátusi értekezés tézisei, Tiszavasvári, 14 pp.

Legány A. 1985: Magyarország madarainak faunaelemenkénti megoszlása. Puszta, 3 (12): 133–144.

Legány A. 2001: Revízió és kiegészítés Magyarország madarainak faunaelemenkénti megoszlásához. Természettudományi Közlemények, 1(1): 125–138.

MacArthur, R.H. and MacArthur, J.W. 1961: On bird species diversity. Ecology, 42 (3): 594–598. DOI: 10.2307/1932254

Magyar L. 1980: Az Ásotthalmi-homokerdő. 258. In: Marián M. (szerk.): A Dél-Alföld madárvilága. Szeged.

Marián M. (szerk.) 1980: A Dél-Alföld madárvilága. Szeged, 15–22.

Mihály L. 1982: Ásotthalom és környéke madárfaunisztikai ponttérképe. Kézirat, MME Monitoring Központ, Nyíregyháza, 4 pp.

MME Nomenclator Bizottság 2008: Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator Avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 278 pp.

Molnár Gy. 1998: Dél-alföldi tölgyizolátumok madártani vizsgálata. Aquila, 103–104: 87–93. Teljes szöveg

Moskát Cs. 1988: Diverzitás és rarefaction. Aquila, 95: 97–103. Teljes szöveg

Pielou, E. C. 1966: The measurement of diversity in different types of biological collection. Journal of Theoretical Biology 13: 131–144. DOI: 10.1016/0022-5193(66)90013-0

Sasvári L. 1986: Madárökológia I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 166 pp.

Shannon, C.E. and Weaver, W. 1949: The mathematical theory of communication. Urbana, Illinois, Univ. Illinois Press.

Turček, F.J. 1954: Adatok az erdő madárpopulációjának funkciójához a biocönológia és erdőgazdaság szempontjából. Aquila, 55–58: 51–53. Teljes szöveg

Waliczky Z. 1987: A Pusztavacs környéki akácosok madárökológiai vizsgálata. Diplomaterv, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 5–16.

Winkler D. 2005: Ecological Succession of Breeding Bird Communities in Deciduous and Coniferous Forests in the Sopron Mountains, Hungary. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 1: 49–58. Teljes szöveg

Winkler D. 2008: Fészkelő madárközösségek szukcessziójának vizsgálata a Soproni-hegységben. Magyar Apróvad Közlemények, 10: 147–220.

Winkler, D. and Erdő, Á. 2012: A comparative study of breeding bird communities in representative habitats of the Sárosfő Nature Reserve area. Natura Somogyiensis, 22: 213–222.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Andrési D. (2013): Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 195-204.

előző | következő

3. évfolyam 1. szám,
195-204. oldal

Közlésre elfogadva:
2013. június 28.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Hámori D. (2016): Antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a Felső-Kiskunságban. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 175-187.
2.	Jánoska F., Kemenszky P., Farkas A., Varju J. és Horváth Zs. (2016): Műfészek-predációs vizsgálatok egy erősen mozaikos somogyi élőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 161-173.

Hámori D. (2016): Antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a Felső-Kiskunságban. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 175-187.

Jánoska F., Kemenszky P., Farkas A., Varju J. és Horváth Zs. (2016): Műfészek-predációs vizsgálatok egy erősen mozaikos somogyi élőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 161-173.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Andrési D. és Lakatos F. (2014): Futóbogár-együttesek vizsgálata egy balatonfelvidéki mesterségesen kialakított lékben. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 171-183.
2.	Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. és Kálmán K. (2017): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 69-84.
3.	Bali L., Andrési D., Ferka R., Tuba K. és Szinetár Cs. (2019): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 99-112.
4.	Bali L., Andrési D., Tuba K. és Szinetár Cs. (2021): Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 115-129.

Andrési D. és Lakatos F. (2014): Futóbogár-együttesek vizsgálata egy balatonfelvidéki mesterségesen kialakított lékben. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 171-183.

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. és Kálmán K. (2017): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 69-84.

Bali L., Andrési D., Ferka R., Tuba K. és Szinetár Cs. (2019): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 99-112.

Bali L., Andrési D., Tuba K. és Szinetár Cs. (2021): Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 115-129.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.